Adventet azért találhatta ki a Teremtő, hogy a megfáradt, az esztendő vége felé bandukoló embereket kivezesse a rideg, rohanós napok szorításából, s a lelkük karácsonyig felmelegedjen. Erre gondolhattunk, amikor december 15-én beültünk a katolikus plébániatemplom padsoraiba, hogy meghallgassuk a Híd vegyes kar és a Harmonia Classica kamarazenekar közös adventi hangversenyét.
Az otthon melege mindannyiunk számára fontos, különösen így karácsony táján. Kapaszkodó, ahol ilyenkor magába száll minden lélek. De van egy hely, ahol mindannyian otthon érezhetjük magunkat, miközben lelkünk intimitását is megőrizhetjük: a templom magasztos, felemelő környezete. Ahol azon az estén a melegséget a zenei élmény szolgáltatta. A tűz a torkokból áradt, a szikrákat a vonók suhogása csiholta.
Nagyszerűen kiválasztott, technikailag nívós műsorszámok sorjáztak: „Az előadott darabokat egyeztettük a kórus vezetőjével. Már a nyitómű (Intrada) megadta az est hangulatát, utána hasonló szellemben folytatódott a hangverseny” – mondta el Hegyi Brigitta az elhangzott művekkel kapcsolatban. Segítőtársai a megvalósításban Hideghéty Jenő koncertmester, valamint Domsitz Erika billentyűs voltak. Egy Vivaldi-mű erejéig Zuzana Šeligová és Bazsó- Horváth Zsuzsanna is közreműködött fuvolán, az ő produkciójukat erősítette Hecht Éva csembalón.
A Híd vegyes karral ősztől Németh Imre karmester dolgozik: „Valóban, a kezdőművet követő gregorián Veni redemptor gencium, valamint a Jöjj, népek Megváltója rokon dallamok, s a legrégibb időkbe viszik el a hallgatót. Ezt célul tűztük ki, így a Csémi Erika szólóénekével előadott Ave Maria Szegedi Ferencz Lénárt 1674-es keltezésű énekeskönyvéből származik. A Mikor Krisztus születik és Mind ez világ örvendezzen (Eperjesi Graduál, 1635) még régebbi keltezésű. A műsorzáró Quem vidistis pastorale-t pedig a szintén 17. századi Kájoni-kódexből merítettük. Szeptemberben vettem át a kórus vezetését, azóta jókora munkát elvégeztünk. Mondhatom, hogy a próbák jó hangulatban, bár keményen dolgozva telnek. Ezúttal is szeretném megköszönni a tagoknak lelkesedésüket, és hálás vagyok a Harmonia Classica muzsikusainak is, amiért részt vettek ebben a nagyszabású, értékes zenei projektben.”
Zárszóként elmondhatjuk, hogy mindkét társaság sikeresen zárta az óévet, jöhetnek az újabb kihívások. Mi meg, akik lelkünkben gyűjtjük a szép, felemelő élményeket, megint egy kicsit gazdagodtunk.
Strieženec Alex